Milyen az élet havi 1,5 milliós fizetés felett?

Milyen az élet havi 1,5 milliós fizetés felett?

Milyen az élet havi 1,5 milliós fizetés felett?

2021. augusztus 10. - Air Tahiti

Kaviár és lazac minden reggelire? Hogy éli hétköznapjait a felső tízezer vagyonos ma Magyarországon és a világban? Most be lehet tekinteni!

Olvasási idő kb. 8 perc

Egy nemrégiben megjelent kutatás eredménye szerint havi nettó 1,2 milliós fizetés felett a pénz már nem boldogít. Ez az a jövedelem határ ameddig a kereset növekedésével a szubjektív boldogságérzet még növekedni tud. Van egy szűk réteg hazánkban ahol havi többmilliós fizetésből gazdálkodhatnak a családi kasszában. Vállalati topmenedzserek, sikeres vállalkozók, értelmiségiek, egyes sportolóink, nemzetközileg ismert művészek alkotják főleg Magyarországon azt a szűk kört akiknek éves jövedelme eléri vagy meghaladja a harmincöt millió forintot. (Továbbá rendelkeznek még befektethetési célra használható legalább háromszáz millió forinttal.) Pontos adat nincs rá, de becslések szerint hazánkban legfeljebb tíz- tizenhét ezer ilyen ember él. 

Hogy egyáltalán lássuk miről is beszélünk, érdemes egy rövid nemzetközi kitérőt tenni, és áttekintetni a besorolásra használt hivatalos kategóriákat. Mert gazdagok és gazdagok között is hatalmas különbségek vannak.

hnwi_categ.png

  1. A piramis alján a "szomszéd milliomosoknak" is hívott réteg van, akinek legalább 300 millió forintos szabadon befektethető vagyonuk és évi legalább 35 milliós jövedelmük van. Hivatalos elnevezésük a high-net-worth individuals (HNWI), azaz a magas nettó értékű egyének. Míg hazánkban tíz- tizenhétezer ilyen ember él, addig a 8 millió lakosú Svájcban több mint négyszázezer, a 17 milliós népességű Hollandiában közel háromszázezer, és a sógoroknál Ausztriában is több mint százhatvanezer. Ez a réteg a világ összes vagyonosának közel 90 százalékát teszi ki.
  2. A piramis közepén egy vékonyabb réteg van, akiknek a vagyona 1,5 milliárd és 9 milliárd forint között van. Ők durván a 9 százalékát teszik ki a gazdagoknak.
  3. A piramis tetején pedig a hazai top 100-as listákon, kiadványokban is megtalálható 9 milliárd forint feletti vagyonú ultra-high-net-worth individualok vagyis az ultra gazdagok vannak. Ők a vagyonosok 1 százaléka. 

Csak a szemléletesség kedvéért: a piramis alján levők utaznak jellemzően a repülőgépek üzleti osztályán, a középső rétegből kerülnek ki az első osztály utasai, míg a piramis csúcsáról a privát jetek kuncsaftjai.

Régi bölcsesség, hogy a pénz nem tesz boldoggá. Drogok, depresszió, öngyilkosság, nem egy esetben ez lett a sorsa lottónyerteseknek, akiknek hirtelen szakadt az ölébe hatalmas vagyon. De hogy élnek azok akik nem hirtelen gazdagodtak meg? Milyen a hétköznapi élet ebben a szűk rétegben? Valóban irigylésre méltó és könnyű az élete valakinek a vagyonosok körében?

A rövid válasz az, hogy igen, de... A Boston Private Wealth kimutatása szerint a megkérdezett (dollár) milliomosok kétharmada a komfortosabb, pénzügyileg gondtalan, szabadabb életet nevezte meg fő motivációként a vagyongyarapodásukban és legnagyobb előnyként. A  vagyon a boldog családi élethez csak 49 százalékuk szerint járul hozzá. Az egzotikus és gyakori utazásokról csak a vagyonosok 44 százaléka vallja, hogy valóban ki is tudja élvezni.
img_0506.JPG

A vagyonosság negatív oldalaként közel fele a válaszadóknak megbánta, hogy nem tudott több időt tölteni a családjával a vagyonépítés során. Ugyanez az arány jóval magasabb, 64 százalék a legfelsőbb vagyonos rétegben levőknél. A gazdagság negatívumaként a válaszadók harmada a vagyon elvesztésétől való félelmet, illetve mások ítélkezését, negatív megítélést említette.

Nyilván kevés olvasó nyúl most a zsebkendője után, hogy feltörölje együttérző könnyeit a vagyonosok bosszúságai miatt. Tény, hogy óriásiak a vagyoni egyenlőtlenségek az egész világon: a Földön élő  7,6 milliárd ember 99,73 százaléka nem tartozik a fenti alig 19 millió főt számláló gazdagok körébe, akik egyébként a Föld összes vagyonának jelentős részét - 43 százalékát - birtokolják. A vagyonosság, gazdagság ugyanakkor alapvetően egy összehasonlításból származó szubjektív meghatározás, megélés. Érdekes tény az is, hogy a magyar háztartások átlag vagyona 27 millió forint körül van (ingatlannal együtt) ami a Föld teljes népességén belül a felső tíz százaléknyi rétegbe tartozik jómódúság szempontjából. Most elégedettebben érezzük magunkat? Gyanítom nem.

A hétköznapi emberi elégedettség érzés nagyon csalóka, szeszélyes természetű. Furcsa módon pl. egy nagyobb lakásba/házba költözés csak átmenetileg dobja meg jelentősen az emberek elégedettségét. Ahogy kezdik belakni az ingatlant, közel 30%-kal csökken a kezdeti magasabb elégedettségi érzésük. Egy másik felmérés azt találta, hogy öt év után teljesen eltűnt a kezdeti elégedettségi emelkedés. Vagyis az új állapot lett az alapállapot, már semmi pluszt nem tett hozzá az emberek életérzéséhez. Ennek oka, hogy az első egy-két évben az ember még a régi ingatlanjához hasonlítja a meglévő ingatlanát, utána azonban már csak önmagában szemléli, illetve azt nézi, mennyivel lehetne még jobb. Robert Frank írja a könyvében, hogy ha az embereknek választaniuk kell, hogy laknak egy 370 négyzetméteres ingatlanban ott, ahol mindenki 550 négyzetméteres házban lakik vagy laknak egy 280 négyzetméteres házban, ahol mindenki más 190 négyzetméteren lakik, a legtöbben a második lehetőséget választják.

Gyakran a nagyobb élettér utáni vágy mögött nem a mi nagyobb életterünk utáni vágy áll, hanem hogy nagyobb legyen az életterünk a többieknél.

Egyes felmérések azt is mutatják, az emberek többsége ténylegesen nem vágyik nagy vagyonra, fényűzésre. A mostanihoz képes dupla jövedelemmel már elégedett lenne. Anyagiaknál előrébb van a dolgozók vágya a törődésre, a munkájukkal kapcsolatos visszajelzésre, a kellemes környezetre és a társas beszélgetési lehetőségekre. Ha figyelembe vesszük a bevezetőben írtakat, mely szerint havi nettó 1,2 milliós fizetés felett a pénz már nem boldogít, nem járhatunk nagyon messze a valóságtól.  

Nagy vagyonok, rendkívül sikeres emberek felhajtóerejét tehát máshol érdemes keresni. Dunát lehetne rekeszteni azokból a könyvekből, cikkekből, melyek azzal foglalkoznak, hogy mik a kiemelkedően sikeres emberek szokásai amivel fejleszthetjük magunkat: Legyünk kezdeményezőek, kezdetektől lássuk a célt, kontrolláljuk magunkat, önállósodjunk, sportoljunk sokat, legyünk együttműködőek, álljunk meg megélezni a fűrészt, legyünk képesek megújulni stb. Ezek vélhetően mind igazak és fontos pozitív emberi attitűdök. De ha klónozni szeretnénk egy tigrist kicsit mélyebbre kell ásnunk annál mint amit a magaslesről megfigyelhetünk a viselkedéséről.  

elon_musk.jpg

Bármilyen meglepő, sok esetben nem bizonyos pozitív emberi vonások vagy viselkedési szokások a gyökerei a nem mindennapi sikereknek. Épp ellenkezőleg: bizonyos tulajdonságok hiánya vagy eltérése az átlagostól. Mint már olvastuk, a kiemelkedően vagyonos emberek durván egyharmada éli meg rosszul, hogy irigyek rá mások, negatívan ítélik meg az átlagemberek. A vagyonosok kétharmadát pedig feltehetően nem igazán érdekli környezete reakciói, egyes saját megnyilvánulásaik irritáló volta. A magas nettó értékű egyének (HNWI) körében végzett felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy jelentős nárcisztikus személyiség vonások állnak sok esetben a háttérben. Emiatt a fókuszuk önmagukon, saját sikerükön van, félelmeik és érzelmi gátlásaik jóval alacsonyabbak (értsd: gátlástalanabbak) az átlagos populációnál. Ezen emberek szociális képessége silány, nem vagy alig tudják magukat különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Bár magukról gyakran azt gondolják a gazdagok, hogy együttérzőek, valójában kevésbé empatikus a hozzáállásuk a környezetükben levőkhöz mint az átlag embereknek. Ennek következtében általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Ugyanakkor önállóak mivel környezetüktől függetlennek érzik magukat, fókuszáltabbak, döntésképesek és kimagasló a hitük abban, hogy amit csinálnak az a jó, előrevivő. 

Bármennyire is idealizáltuk sokáig, Steve Jobs és Bill Gates is közéjük tartozik. Ráadásul öt vállalati felsővezetőből egy legalább pszichopata személyiségvonásokkal bír, ezt a sokkoló eredmény publikálta nemrég egy tanulmány. A közhiedelemmel ellentétben a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi. 

Míg az átlag népességben a pszichopaták előfordulása 1 százalék körüli, addig a vállalati felsővezetők és a börtönök lakóinak körében egyaránt 20 százalék körüli. 

De hogy árnyalva legyen a kép, legtöbb esetben ezek az emberek maguk is sokat szenvednek, még ha ezt nem is mindig mutatják a külvilág felé. Szintén gyakori körükben egyes értelmi részképességek zavara, szociális nehézségek az életükben. Tucatszám olvasni sikeres vállalati csúcsvezetőkről akik gyermekkorukban vagy később is diszlexiától vagy ADHD-tól szenvedtek. Richard Branson a Virgin csoport létrehozója, Ingvar Kamprad az IKEA alapítója, Ted Turner a CNN hírtelevízió létrehozója vagy Tommy Hilfiger divatmágnás, John Reed a Citibank és a New Yorki tőzsde elnöke, de még Henry Ford az autógyártás forradalmasítója is közéjük tartozik. 

virgin.png

Nekik mind nehézséget okozott (okoz) a beszéd, a szavak, számok felismerése, értelmezése amit egyszerűen másként dolgoznak fel és hasznosítanak. Bár néha ez a zsenialitásuk oka is. A diszlexia sokszor egy nagyobb kép, például az ADHD egyik elismert tünete:

Az amerikai Jet Blue fapados légitársaság vezérigazgatója David Neelman nyilatkozta, akinek magának ADHD vagyis figyelemhiányos-hiperaktivitási zavara van, hogy: "Az egyik legfurcsább tulajdonsága az ADHD-nak amivel én élek, hogy ha valamiért nagyon tudok lelkesedni, akkor arra nagyon-nagyon tudok kitartóan fókuszálni és figyelni". 

Nagyon sok esetben a képességek torzulásának (kiugrásának) pontos oka nem is kerül felismerésre. Sokszor csak egy sikeres és jól működő embert látunk, aki jól teljesített az iskolában is, bár talán kicsit furcsább, különcebb az átlagosnál. Olykor fény derül háttérre is: ilyen történet Michael Burry-é aki egy pénzügyi befektetési alap csúcsvezetője volt. Ő saját Asperger-szindrómában való érintettségét is csak felnőtt korában ismerte fel. Erre is csak azután derült fény, hogy az ő fiát vizsgálták és diagnosztizálták ezzel az örökletes zavarral. Burry volt az az ember a megjósolta a 2008-as globális pénzügyi összeomlást. Ő maga eredetileg orvosi egyetemet végzett és később váltott pénzügyi területre. Az általa vezetett befektetési alap közel 500 százalékos profitot realizálva 700 millió dollárt nyert azzal, hogy Burry az égvilágon mindenki véleményével szembemenve beshortolta a nagy összeomlást amit előzőleg felismert.  A Nagy Dobás című - egyébként zseniális - film Burry történetét dolgozza fel. 

big_short.png

Az Asperger-szindróma az újabb pszichiátriai meghatározás szerint az úgynevezett autisztikus spektrum egyik kategóriája az autisztikus zavar és az úgynevezett átható fejlődési zavar mellett. Az autisták és az Asperger-szindrómások közös vonása, hogy merev belső szabályrendszerükhöz, fókuszukhoz görcsösen és kitartóan ragaszkodnak, a közösségi lét íratlan szabályaival folyamatosan összeütköznek. Talán nem meglepő ezek után, hogy Elon Musk a Tesla, PayPal alapítója is nemrég nyilatkozta, hogy bizony ős is ezzel a zavarral él. Bill Gates-ről és Steve Jobs-ról pedig egyaránt úgy vélik, hogy autizmusban enyhén érintettek, bár hivatalosan nem ismerték el.

De természetesen nem minden kiemelkedően sikeres ember, gazdagság mögött áll valamilyen lelki zavar a háttérben. Vannak nagyon keményen dolgozó, tehetséges, szürkébb vagy épp karizmatikusabb felsővezetők is akiket kedvel közvetlen környezetük.

A Titánok bukása:

Sugár András a Westel Mobiltávközlési vállalat első embere karizmatikus vezető volt a kilencvenes, kétezres években. Egyes munkatársai valósággal rajongtak érte, idealizálták, átlagon felüli dicsfény vette körül amit ő láthatóan kedvelt is. A cég éléről 14 év után való távozásának okát sokan anyacégénél, a Telekom vezérigazgató Straub Elekkel való konfliktusára, az egók harcára vezetik vissza. Helyét Straub Elek vette át, aki alig egy évre rá lemondani kényszerült a Telekom csoportnál kipattant számlázási csalások miatt. Egyikük sem folytatta karrierjét felsővezetőként.

De akadnak szerencsés vagyonos emberek is akik jókor voltak jó helyen és meghoztak kockázatos döntéseket, amik jónak bizonyultak utólag. Megint mások eleve beleszülettek a jómódba, megörökölték. Ez utóbbiak a  szupervagyonos (UHNWI) réteg 27 százalékát teszi ki a World Wealth Report 2021 szerint. 

Viszont tény, hogy egyes személyiség szerkezeti jellegzetességek mint az egészséges önbizalmon már túlterjeszkedő egó, a nárcizmus, pszichopátia jóval gyakoribb a kiemelkedően vagyonosok, csúcsvezetők körébén. Az ADHD és a magas fokon funkcionáló enyhe autizmus, Asperger-szindróma szerepét még kutatják. Bár e négy rendellenesség elég eltérő egymástól, ami viszont közös mindegyikben az érintett szociális, érzelmi képességeinek elmaradása a társadalmi normától. A kényszeres viselkedési (tökéletességre törekvés) zavar, az ADHD és az Asperger-szindróma a legújabb amerikai vizsgálatok alapján egyazon agyi terület elváltozására utalnak funkcionális mágneses rezonanciás vizsgálatok szerint.  

És akkor kanyarodjunk rá az bevezető kérdésre: hogyan élik hétköznapjaikat a vagyonosok Magyarországon és a világban? Vagy a kérdés úgy is feltehető: hogyan élnek a kiváltságosok? 

A vagyonosság, kiváltságosság látható jelei, a pénzért megvehető termékek, szolgáltatások vagyis a gazdagság szimbólumai kultúránként és emberenként nagyon eltérőek. Az átlagember pénztárcája számára elérhetetlen termék utáni sóvárgás oka legtöbbször az árucikk ritkasága, különlegessége miatti drágasága, de olykor más ok is előfordult a történelemben.

Sonka konzerv, pezsgő, nejlonharisnya, Matchbox kisautó, egy csomag Marlboro cigaretta. Nem sokan mondanák, hogy ezek elérhetetlen luxus termékek lennének napjainkban. Mégis, a volt Szovjetunióban csak az állami- és pártvezetők egy szűk része, a katonaságból a marsallok illetve csak egyes tábornokok képezték azt a néhány tízezer főből álló privilegizált kört akik hozzáférhettek ezekhez a kiváltságokhoz. Számukra - és nyugati diplomaták részére - külön bolthálózat  a Beryozka állt rendelkezésre, ahol csak külön engedély birtokában vásárolhattak az átlagember számára elérhetetlen árukból. Orwell Állatfarm című könyvéből idézve némi iróniával: ők nem voltak kiváltságosok, csak egyenlőbbek az egyenlők közt a kommunizmus építése alatt.
beryozka_inside.png

Ilyen, a pártelit részére létrehozott bolthálózat a Rákosi rendszer alatt hazánkban is létezett, amit az 1956-os forradalom után számoltak csak fel. Helyébe jöttek a kemény valutás boltok a Konsumex később az Intertourist üzletei. Sokan zarándokoltak el ezekhez az üzletekhez a kirakatüvegre tapadt nyelvvel sóvárogva megcsodálni a valuta hiányában elérhetetlen nyugati árukat. Ma már ezen termékeket bármelyik sarki közértben vagy plázában meg lehet venni.  

A világ persze sokat változott az eltelt harminc évben, és az hogy ki számít sikeresnek, vagyonosnak. Ahogy az is ki tud minél polgárpukkasztóbb lenni a sikeresség, vagyonosság látszatával. Míg a kilencvenes években ehhez elég volt egy vastagabb aranylánc, susogós melegítőhöz felvett makkos cipőben a kockalámpás Mercivel feltartani a forgalmat a körút belső sávjában, jelezvén: mi itt már beérkeztünk... Bár a Merci szimbólumnak később is megmaradt, olykor felrobbant pár S osztályú "bálna" típus, nem egyszer lakótelepi panelházak parkolóiban. Valószínűleg nem ismerték az öreg svéd mondást: "Költs minél többet a házadra, minél kevesebbet az autódra". Napjaink kitolódott ingerküszöbének átlépéséhez már minimum egy százmilliós Bentley-vel kell büntetőfékezni vagy kivasaltatni a herénket negyedjére is. A fiatal izomcelebbel ellentétben az kiemelkedően vagyonos emberek átlagéletkora 60 év körüli, és ritkán látni őket külföldi rendszámú autóval a hazai utakon. 

Magyarországon 118 db regisztrált Bentley fut az utakon, melyek átlagéletkora 13 év. A hazai Bentley szalon éves új autó eladási kvótája 15 db autó. Rolls Royce szalon nincs hazánkban, ebből a márkából 119 db főleg matuzsálem van itthon: átlagéletkoruk 39 év. Ferrariból 178 db átlagosan 14 éves példány fut a magyar utakon, míg Lamborghiniből 24 db, közel 10 éves átlagéletkorral. (2019 évvégi adatok szerint)

Mire és hogyan költ tehát a vagyonosnak számító tíz-tizehétezer ember Magyarországon? A KSH adatai szerint a legvagyonosabb réteg hazánkban (mely jóval szélesebb csoport mint a felső tízezer) elsősorban vendéglátásra, étkezésre, szórakozásra és ruházkodásra költ többet a szerényebb jövedelműeknél. A prémium élelmiszereket áruló hazai delikát üzletekbe jellemzően nem nagybevásárolni járnak a gazdagok, itt főleg azokat a nyugatról importált termékeket vásárolják amiket a nagy bevásárlóközpontokban nem kapni. Ilyen a Parlament tőszomszédságában és az Óbudán található Culinaris két üzlete, a 12. kerületi Hegyvidék Bevásárlóközpontban levő Delizia Gourmet és a 2. kerületi Budagyöngye bevásárlóközpont alján található Szega Market. 

Ezekben az üzletekben a prémium minőségű élelmiszereken, édességeken, italokon kívül az év 365 napján keresztül lehet olyan friss zöldségeket és gyümölcsöket kapni ami szezonukon kívül gyakorlatilag aranyárban vannak. Ilyen jellemzően a csersznye, málna, kékáfonya, érett friss mangó, különleges paradicsomok, egzotikus fűszernövények és avokádók. A keresletet persze nem csak a betérő vagyonosok vagy a hazánkban élő nyugati külföldiek jelentik, akik főleg az általuk megszokott és kedvelt márkákat keresik. A Culinaris nagykereskedésként az igényesebb éttermek, vendéglátóhelyek, hazai luxusszállodák egyik fő beszállítója is.  

Hasonlóan kettős, betérő vásárlókat és vendéglátóhelyeket nagykereskedésként kiszolgáló profillal működik a Budaörsi Halpiac és hozzá kapcsolódó Dokk Büfé is. Az itteni hűtőpultba csak friss tengeri áru kerül. A hét öt napján érkező szállítmányokat többek között norvég, spanyol, új-zélandi, görög vagy épp Srí Lanka-i árveréseken szerzik be. A halkereskedést piacnak talán túlzás nevezni, valójában egy apró helységről van szó. De aki megunta az örök sláger mélyfagyasztott rántott hekk-kovászos uborka kombót a vízparti büfékben - és meg tudja fizetni - itt a friss tőkehalból és sült krumpliból álló ebédért háromezer forint körüli összeget kell fizetnie. Ha egyéb kiegészítőket, más friss tengeri herkentyűk grillezését is kéri valaki, a számla villámgyorsan fel tud 8-10 ezer forint fölé pörögni. Fejenként természetesen.  

hal_krumplival.png

Friss tőkehal zsírpapíron nyolcezerért

Vaskosabb pénztárcájúak látogatják elsősorban a MOM Park bevásárlóközpontot, az itteni Leroy Bistro étteremben gyakran látni médiából vagy a gazdasági elitből ismert arcokat. Sokan járnak át innen a szomszédos Oxygén wellness-fittnessbe is, mely hazánk egyetlen igazán prémuim színvonalúnak nevezhető önálló ilyen létesítménye a luxusszállodák kínálatán kívül. A budai várra panorámás üvegfalú szauna kilátásárét és temérdek egyéb kényelmi szolgáltatásért a napijegy 11 ezer forintba kerül, a 3 havi bérlet 180.000, az évesért 520.000 forintot kell kiadni.

Nem messze innen a Lánchíd közelében található Déryné Bisztrót főleg a harsányabb fényűzést és bazári csillogást keresők kedvelik. Honlapja szerint „Osztriga, kaviár és steak kínálatunk talán a legizgalmasabb a városban: házi szárazérlelő kamránk Japán és Ausztrál Wagyu, Kobe, Kagoshima, illetve európai és amerikai Angus steakeket rejt. A Dérynében 5-6 féle caviar bármikor kóstolható" Itt azért nagyobb arányban találunk olyan vendégeket akik befektetéseiket szeretik inkább a menekülőeszköznek tekintett nemesfémekben - pl. aranyban - tartani és azokat testközelben érezni. 

Ne keressünk ilyesmit a jóval letisztultabb és kifinomultabb élményeket nyújtó, a Lánchíd pesti oldalán levő Borkonyha vagy Textúra étteremekben. Míg előbbi Michelin csillagos étterem átmenetileg prémium cukrászdaként várja a járvány miatt elmaradt külföldi vendégkör visszatérését, a Textúra étterem teljes fordulatszámon üzemel. Mindkét helyet Sárközi Ákos chef felügyeli akinek a nevéről a kreativitás és a magas minőség juthat eszünkbe. Nagyon széles borválaszték, meghökkentő és élményszámba menő íz- és étel kombinációkkal illetve figyelmes vendéglátással találkozhatunk a Voronoj-cellákat idéző dekor elemek közt.  

roppanos_kacsamaj.jpg

Roppanós kacsamáj fügével, fehérrépa krémmel, cékla redukcióval - Borkonyha

Az elegáns éttermek bemutatását persze sokáig lehetne folytatni. Ugyanakkor érdemes azért azt is látni, hogy a vagyonos elit sem jár minden nap étterembe. Vagy ha akad olyan aki jár is, szinte biztosan nem nyújt valódi élvezetet, inkább a státusza jelképeként teszi vagy idő hiányában a munkája miatt. Egy népszerű kínai mondás szerint "Minél többet eszel, annál kevésbé ízletes az étel; minél kevesebbet eszel, annál ízletesebb". Ezt a bölcsességet a francia színész Gérard Depardieu esete is alighanem alátámasztja. A sztár aki igazi milliárdos - vagyonát 75 milliárd forintra teszik - nyilatkozta azt Magyarországon járva: "A magyar konyha nagyon egyszerű. Nem igazán találok jó éttermet Budapesten, még a Nobu se elég jó." Nos, ezzel a kijelentésével Depardieu aligha lopta be a magyarok szívébe magát. De némiképp alátámasztja azt a vélelmet,  hogy a kiemelkedően vagyonosak nem túl empatikusak, ugyanakkor azt a megfigyelést is, hogy bizony túlzásba lehet vinni minden élvezetet. 

Hogy hazánkban a budai kerületekben él a legtöbb vagyonos, azt régóta közismert. A közhiedelemmel ellentétben a kacsalábon forgó rózsadombi paloták helyett a beköltözési trend már egyértelműen a kisebb, de elegáns helyen fekvő, nívós társasházi lakások irányába mutat. Kisebb léptékben ilyen volt az Anjou Residence a budai Várban majd tíz éve 3,4 milliós négyzetméterárral, de dobogós az ötödik kerületi Dorottya utcában levő Pallazzo Dorottya illetve a szomszédos Vörösmarty tér közepén elfekvő üvegpalota Penthouse lakásai is.

A tavaly átadott 2. kerületi Elysium Társasház esetében minden bizonnyal az egy négyzetkilométerre jutó gazdagok számának eddigi rekordja is megdőlt. A 97 lakásos társasházban található ingatlanok nem nagyok 86-116 négyzetméter közöttiek, de mindegyike a Duna felé tájolt, nagy méretű terasszal rendelkezik, rálátást biztosítva a Dunára, az Országházra és a budai Várnegyedre. A lakásokban smart home rendszer, az épületben központi automatikai rendszer gondoskodik az ideális energiafelhasználásról, így automatizált árnyékolási, világítási, fűtés-hűtési és szellőztetési protokollok működtetik a házat. Az Elysiumot több mint két hektáros ősfás park veszi körül, vagyis az egész telek 70 %-át zöld területet borítja. Nagyon magas a közösségi területek és szolgáltatások aránya: lobby, wellness- és fittnessrészleg, jóga- és masszázsszobák, közösségi és privát szaunavilág, mosoda, játszótér, futópálya, autómosó, concierge munkaállomás is helyet kapott az Elysiumban. Egy ilyen száz négyzetméternél alig nagyobb lakás bérleti díja - bútorozatlanul - 1,7 millió forint havonta, plusz a tetemes rezsiköltség.

screenshot_2021-08-10_at_19_34_11.png

És befejezés képen kalandozzunk el Floridába. Érdekes színfoltja, megtestesítője ennek a csúcson levő emberekre sokszor jellemző szerzési kényszernek, mohóságnak egy amerikai luxus jacht elnevezése. Fort Lauderdale kikötőjében horgonyoz a "Never Enough" nevű hajó amit szabad fordításban legjobban talán "semmi nem elég"-nek lehetne fordítani. Hogy a tulajdonos humorból vagy öniróniából adta ezt a nevet a hajónak, nem tudni.


   

 

süti beállítások módosítása